10 tény, amit a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásáról érdemes tudni

Külön előírások vonatkoznak az Európai Gazdasági Térség (EGT), Svájc állampolgárai, illetve a harmadik országok állampolgárainak magyarországi foglalkoztatására. A harmadik országból érkező állampolgárok hazánkban csak engedély alapján dolgozhatnak. A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtani a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál. Az engedélyt egy cég akkor kaphatja meg, ha igazolni tudja munkaerőigényét, illetve azt, hogy arra belföldi, vagy EGT- tagállambeli munkaerőt nem talált. A pontost részleteket jogszabály szabályozza. Az idegenrendészeti törvény módosításával a külföldi munkavállalók foglalkoztatása és behozatala még a korábbinál is szabályozottabbá vált, szigorúbbak a feltételek és még több szűrőn kell megfelelniük az ide érkezőknek. 

2. Ugyanannyi bért kell fizetni a harmadik országbeli munkavállalóknak, mint a magyaroknak

A béreket tekintve a külföldi munkavállalókra is a magyar jogszabályok vonatkoznak a munkaerő piacon. Egy adott vállalatnál a magyar és a külföldi munkaerő is ugyanakkora bért kap azonos munkakörben.  A fizetést a Munka Törvénykönyvében meghatározott egyenlő bánásmód szabályai, valamint az adott kölcsönvevőnél/munkáltatónál érvényben lévő bértábla szerint, a munkakörhöz kötötten kapják a munkavállalók. Ez érvényes a túlóra és a műszakpótlék összegére is. A Fülöp-szigeteken például szabályok írják elő, hogy külföldi munkavállalás esetén mennyi a kötelező minimálbér. A külföldi munkavállaló foglalkoztatásához és bejelentéséhez szükséges magyar TAJ kártya és adóazonosító jel. Az okmányokat akár maga a munkavállaló is beszerezheti, de céges adatok és aláírások miatt mindenképpen be kell vonni a munkáltaót is a folyamatba.

3. A harmadik országbeli állampolgárok túlórahajlandósága kiemelkedő

A külföldi munkavállalók körében rendkívül magas a túlórázási hajlandóság. Ennek oka egyszerűen annyi, hogy a külföldiek nagy része csak dolgozni jön Magyarországra. A családjától távol minden energiáját erre összpontosítja az alatt az idő alatt, amíg itt tartózkodik. Így a kötelező munkaidőn kívül egyértelmű, hogy van ideje, energiája plusz műszakot vállalni.

4. Foglalkoztatásukat érdemes munkaerő-kölcsönző bevonásával tenni

Harmadik országból – köztük a Fülöp-szigetekről – munkaerőt behozni nagyon sok ismeretet és tapasztalatot igényel. Egy profi, minősített munkaerő-kölcsönző cég a folyamatot teljes egészében kezeli, erőforrásait erre összpontosítja. Így a partnercégnek már csak a betanítással kell foglalkoznia. Egy jó HR partnernek jók a kapcsolatai minden olyan hatósággal, nagykövetséggel, amelyek munkája elengedhetetlen a gyors ügyintézéshez. A toborzásban a HR szolgáltató tudja irányítani a kinti toborzó partnercéget, hogy tényleg a legalkalmasabb jelölteket találja meg. Be tudja mutatni számukra a leendő munkahelyüket, szálláshelyeket és a juttatási csomagokat.

A toborzás mellett a munkaerő-kölcsönző cégek minden kapcsolódó folyamatban támogatják a vállalatokat, cégeket a külföldi munkavállalók alkalmazásában. Ilyen például a kiválasztás, a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével járó adminisztráció, a bérszámfejtés, az állomány kezelés, szállásolás stb. Ázsiából egyébként már korábban is sok munkavállaló érkezett hazánkba. A munkaerő-kölcsönzés jogi keretei viszont a visszaéléseket is megszüntetik. 

A cégek amikor megkeresik a munkaerőkölcsönzőket, általában konkrét elképzelésük van arról, hogy melyik országból szeretnének munkavállalókat hozni. Egy jó HR szolgáltató ilyenkor mindig feltérképezi, mit szeretne a vállalt és erre kínál neki különböző megoldási fogatókönyveket. Akár azt is megvizsgálja, melyik nemzetiség illik bele a munkakultúrájába, időben mennyire sürgős a külföldi kölcsönzött munkaerő munkába állítása.

5. A harmadik országbeliek foglalkoztatására egyedi szabályok vonatkoznak

A harmadik országbeli munkavállalók már munkavállalási engedéllyel és igényelt TAJ számmal érkeznek hazánkba. Kötelező számukra a biztosítás, a szabadnap és túlóra lehetősége, a munka törvénykönyvének megfelelő elszámolás és az ingyenes orvosi ellátás. A kölcsönzött munkaerő számára nem megengedett, hogy 90 napon belül munkát váltsanak. A főszabály általában az, hogy a hazánkban dolgozó külföldi munkavállaló itt lesz adóköteles.  De természetesen vannak kivételek, ezeket minden esetben alaposan meg kell vizsgálni és mindig a konkrét országok közötti egyezményeket kell alapul venni. Amennyiben nem egyezményes országból érkezik a munkavállaló, akkor akár az is előfordulhat, hogy egy dolgozó bérét mindkét ország megadóztatja. Természetesen erre is vannak szabályok, melyeket minden egyes esetben alkalmazni kell. Az adózáshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok attól függően változnak, hogy a külföldi munkavállaló magyar vagy külföldi illetőségű munkáltatónál vállal munkát hazánkban. 

A külföldi munkaerő adóztatását tehát rendkívül sok tényező befolyásolja, ezért érdemes mindig szakértő segítségét igénybe venni, hogy az adók és járulékok mindig pontosan, a megfelelő helyeken és a megfelelő mértékben legyenek kifizetve.  A magyar és a nemzetközi szabályokat egyaránt ismerni és alkalmazni kell ezekben az esetekben. Ezzel elkerülhetők a későbbi szankciók.

6. Aktív közösségi életet élnek

A harmadik országbeliek – köztük a Fülöp szigetekiek – nagyon szociálisak. Szeretnek együtt lenni másokkal. Beszélgetnek, állandóan közösségben élik az életüket, együtt főznek és megosztják egymással mindenüket. Hobbijuk a kosárlabda és nagyon szívesen karaokéznak. A szállásokon és a munkahelyen is szívesen kapcsolódnak be a közösségi programokba, saját kultúrájukat is szeretik megismertetni és bemutatni a magyarok munkatársaiknak. 

7. Rendkívül szabálykövetőek a harmadik országbeli munkavállalók

A harmadik országbeli munkavállalókban rendkívül erős a szabálykövetés. Amit számukra leírnak, akár munkaköri utasításban, akár a munkaszerződésükben, azokat tökéletesen betartják. A fluktuáció a harmadik országbeli munkaerő körében gyakorlatilag nulla.

8. A harmadik országbeliek hasonló értékrenddel bírnak, mint a magyarok

A harmadik országbeli állampolgárok szeretik a kulturális kikapcsolódást és különösen fontos számukra a családszeretet, ami véleményük szerint Magyarországon is kiemelt érték. Keresztény vallásúak, a vallást aktívan gyakorolják, rendszeresen járnak templomba. Könnyen beilleszkednek, jól és komfortosan érzik magukat Magyarországon.

9. Iskolázottak és angolul folyékonyan beszélnek

A harmadik országbeli munkaerő közül a filippinók többsége folyékonyan beszél angolul. Már a középiskolától kezdve kötelező számukra a nyelvtanulás. A munkaerő-kölcsönző cégek általában olyan vállalatokhoz közvetítik ki a Fülöp-szigeteki munkavállalókat, ahol angol nyelvtudással jól elboldogul a dolgozó. Ennek köszönhetően nem kell számolni drága fordítási és tolmácsolási költségekkel. A mindennapi munka gördülékenyen halad a nyelvi különbségek ellenére is. A jelentkezők nagy többsége rendelkezik középiskolai végzettséggel. De nem ritka az sem, hogy BSC, tehát főiskolai diplomával jelentkeznek gyártósori munkára. Fontosabb számukra az, hogy a családjukat tudják támogatni, mint a saját karrierjük. 

10. A harmadik országbeli állampolgárok szeretik Európát és Magyarországot

A harmadik országbeli munkaerőre jellemző, hogy előre utánanéznek, hova mennek dolgozni. Csupa jó véleménnyel vannak az országról. A magyar embereket ráadásul barátságosabbnak tartják, mint néhány nyugat-európai nemzetiséget. Erőssége hazánknak a külföldi – azon belül is az ázsiai, Fülöp-szigeteki – munkaerő toborzásában, hogy a magyar munkaadók és kölcsönző cégek valóban egyeztetnek a helyi kormányzati szervekkel. Ez az ott élő és külföldre készülő emberekben kiemelt biztonságérzetet kelt.