Hova küldhetjük az e-könyvet?
"*" a kötelező mezőket jelöli

Öt évvel ezelőtt jelentős változás vette kezdetét a magyarországi munkaerőpiacon. A korábban 10% közelében mozgó munkanélküliségi ráta látványos csökkenő tendenciát kezdett el mutatni. 2016-ra ez az érték már mindössze 5% körül volt. A munkaerőpiac elért tehát egy olyan pontot, amikor a munkanélküliséget felváltotta a munkaerőhiány.
Ennek egyik oka a munkavállalók tudatosabban – vagy még inkább öntudatosabban – megfogalmazott, fizetésre és munkakörülményekre irányuló igényei. Ezt nagy eséllyel a közösségi média és egyéb internetes fórumok által közvetített nyugat-európai minták utáni sóvárgás hívtak életre. A magas fluktuáció és a szakképzett munkavállalók tömeges kivándorlása miatt a vállalatok számára szinte napi szintű feladattá vált az új munkaerő toborzása. Azok a cégek, ahol erre nem tudták biztosítani a megfelelő kapacitást, munkaerő-közvetítő és kölcsönző cégekhez fordultak segítségért. Ez ideig-óráig megoldást is nyújtott, hiszen ezek a tapasztaltabb HR cégek, amilyen a Jobtain is, profi szervezettséggel, bejáratott marketing és toborzási folyamatokkal, még el tudták érni a kívánt eredményeket. Amikor már ezek a közvetítő- és kölcsönző cégek is bajban voltak a megfelelő mennyiségű és minőségű munkavállalók biztosításával, elérkezett az idő, hogy alternatív megoldásokat keressenek. Reagálva a kritikus munkaerőpiaci helyzetre, elkezdtek a szomszédos országokban munkaerőt toborozni, melynek legnépszerűbb színtere az éppen kényes belpolitikai helyzetben lévő Ukrajna lett.
Az Ukrajnában élő emberek általános morálját jelenleg is az általános létbizonytalanság érzése hatja át. A bel- és külpolitikai incidensek rendszeresek, a kormánynak a fegyveres összecsapások mellett szembe kell néznie a válságközeli állapotban lévő gazdasági helyzettel és a korrupcióval is. Egy olyan országban, ahol csak a nemzetközi és IMF hitelek segítségével tudják elkerülni az államcsődöt és ahol erőszakos események tartják félelemben a lakosság jelentős részét, érthető hogy sokak érdeklődését keltették és keltik fel a szomszédos Magyarország által felkínált munkalehetőségek.
2016 májusában az akkori magyar munkaerő-piaci helyzetre reagálva, a nemzetgazdasági miniszter támogatásáról biztosította a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének azon tervét, hogy az Európai Unión kívülről hívjunk az országba szakképzett munkaerőt az üresen tátongó hiányszakmák feltöltésére. Ez a program lehetővé tette, hogy az ukrán munkavállalók könnyebb és gyorsabb ügyintézéssel érkezhessenek az országba. Így a munkaerő-hiánnyal küzdő vállalatok hozzájuthassanak a szükséges munkaerő-állományhoz.
Az ukrán munkavállalók tömeges behozatala azonban ellenérzést váltott ki a magyar dolgozók körében. A különböző internetes fórumokon a mai napig jól érzékelhető ez a feszültség. Biztosan Ön is gyakran lát az ukránokat pejoratív megjegyzésekkel illető kommenteket, vagy a lassan már ikonikussá váló “az ukránok elveszik a munkánkat” kijelentéseket. Pedig a Munka Törvénykönyve bérezésről szóló rendelkezésének értelmében az egyenlő bánásmód elve érvényes. Tehát az azonos pozícióban dolgozó a magyar és ukrán munkavállalók azonos jogokat és kötelezettségeket élveznek munkahelyükön.
Egy cégnél a leggyakoribb konfliktust kiváltó ok azonban épp abból ered, hogy a bérezés azonos. A betelepített munkaerőnek viszont emellett a bér mellett ingyenes szállást biztosítanak és havi egy hazautazást. A másik konfliktusforrás, hogy az öntudatra ébredt belföldi munkavállalók a megfelelő munkára várakoznak és a munkahelyek gyakori váltogatása révén próbálnak jobb körülményeket kiharcolni a maguknak. Erre a változásra azonban nem számíthatnak, hiszen a rosszabb élethelyzetből érkező ukrán munkavállalók elégedettek a jelenlegi körülményekkel is.
Amennyiben ukrán munkavállalók toborzásában látja cége problémáinak megoldását, Önnek is fel kell készülnie ezeknek a konfliktusoknak a kezelésére, megelőzésére. Feltétlenül javasoljuk a meglévő, belföldi munkaerő-állomány előzetes érzékenyítését, hogy az új, ukrán munkatársak érkezésekor már ne legyenek felszítva a kedélyek. Érdemes tolmácsok bevonásával közös csapatépítő programokat szervezni, hogy a magyar munkavállalók embereket, személyiségeket lássanak új kollégáikban, ne betolakodókat. Ugyanígy az ukrán munkavállalókat is segíteni kell a megfelelő asszimilációban. Hiszen másik élethelyzetből, más kultúrából érkeztek. Megfelelő támogatással azonban képesek idomulni a magyar viselkedési sztenderdekhez, mely szintén oldhatja az esetleges feszültségeket
Korábban már említettük, hogy a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján az ukrán munkaerő számára is ugyanolyan béreknek kell megfizetésre kerülniük, mint az azonos pozícióban dolgozó magyar társaiknak (és vica versa). Ön mégis pénzt spórolhat, ha ukrán munkaerőt foglalkoztat. Hogyan lehetséges ez?
Habár a munkavállaláshoz szükséges papírok, a szállás és utaztatás biztosítása rövid távon többletköltségeket eredményezhet a belföldi munkavállalókkal járó költségekhez képest, ugyanakkor a betelepített munkavállalók hosszú távra terveznek, rugalmasak a munkarend vállalásának tekintetében, emiatt jóval alacsonyabb körükben a fluktuáció. Ezáltal pedig hosszú távon megtérül Önnek a kezdeti befektetés, hiszen a folyamatos toborzással járó költségek ezzel párhuzamosan és arányosan csökkenni fognak.
Milyen költségekkel kell számolnia, ha ukrán munkaerőt kíván alkalmazni? Mivel messziről érkeznek az országba, így mindenképp szükséges szállást biztosítania számukra, ezen kívül havi egy hazautazás is megilleti őket a munka helyszíne és a munkavállaló ukrajnai lakóhelye között. A nyelvtudás hiánya miatt mindenképpen szükséges az érintet munkaállomásokat ukrán feliratokkal ellátni illetve tolmácsra (vagy magyarul és ukránul is beszélő dolgozókra) is szükség lesz a zavartalan kommunikáció (pl. feladatok delegálása) okán.
A magyar lakosság körében az az általános sztereotípia él az ukrán emberekről, hogy erőszakosak, agresszívek, arrogánsak vagy épp közönyösek. Az előítéletek és a hiányos munkahelyi érzékenyítés folytán érthető, hogy eleve fenntartásokkal fogadják a frissen érkező ukrán dolgozókat. Természetesen, ahogy a magyar állampolgárok között, úgy az ukránok között is akadnak olyanok, akik munka után szeretnek kikapcsolódni, és ez sokszor nem a megfelelő mértéktartással történik.
Ettől azonban nem lehet általánosságban kijelenteni, hogy a fenti közvélekedés megalapozott lenne. Partnereink visszajelzése alapján ugyanis kevesebb az olyan munkavégzési időszakot érintő panasz, ami ukrán munkavállalókra vonatkozik, mint ami a magyar dolgozókra.
Érdemes a fentieken túl arról is tudnia, hogy mi itt, a Jobtain munkaerő-kölcsönzőnél, az ukrán ajkú álláskeresők toborzása során előzetesen felmérjük a jelentkezők viselkedését, kiszűrjük azokat, akik csak világot látni, rendet bontani akarnak, és azokat hozzuk be az országba, akik tényleg a jobb élet reményében jönnek ide és valóban dolgozni akarnak.
Amennyiben cikkünknek sikerült eloszlatnia – de legalábbis enyhítenie – az ukrán munkavállalókkal kapcsolatos aggályait, keressen fel minket, hogy részletes tájékoztatást tudjunk adni a további lépésekről, lehetőségekről!
"*" a kötelező mezőket jelöli
"*" a kötelező mezőket jelöli
"*" a kötelező mezőket jelöli