Válság-trendek: Így élesedik a verseny a munkaerőpiacon

A turizmusban pusztíthat az energiaválság, de lehetnek győztesek is

Az elmúlt pár hónapban mindenki számára világossá vált, hogy az energiaválság következtében elsősorban azok az iparágak kerültek különösen nehéz helyzetbe, ahol a szektor egyrészt nagyon kitett az árváltozásnak, másrészt pedig, ahol a vállalat működése nagymértékben függ az emberek anyagi helyzetétől. Ilyen például a turizmus és vendéglátás. Bár 2022 decemberére még sokaknak van lefoglalt, befizetett wellness hétvégéje, januártól várhatóan egy komolyabb mélyrepülés következik majd. Az emberek életében a spórolás egyik első kulcsfontosságú eszköze az lesz, hogy lemondják az előttük álló utazásokat, hétvégi kiruccanásokat. A szálláshelyek, éttermek kihasználatlansága pedig egy erőteljes elbocsátási hullámot fog elindítani a turizmus területén, az itt dolgozók pedig másik iparágban keresnek majd munkát. Az olyan energiaigényes iparágak, mint például az autógyártás vagy a műanyag-feldolgozás is nagyon megszenvedheti az energiaválságot.

Azokban az iparágakban, ahol energiamegtakarításhoz kapcsolódó termékeket gyártanak, rendkívül megnőtt az utóbbi időben a munkavállalói létszámigény. Egyre több munkaerőre van szükség, amely hosszútávú fellendülést jelenthet a cégek számára. Hasonló munkaerőhiány tapasztalható a kereskedelmi szektorban és a feldolgozóiparban is, így a későbbiekben ők is nyertesei lehetnek a válsághelyzetnek.

Elbocsátás helyett inkább átszervezés

A munkahelyi leépítések kapcsán különösen fontos, hogyan viselkedik egy cég válsághelyzetben, hogyan kezeli például a létszámleépítést. Megtett-e mindent azért, hogy elkerülje ezt a helyzetet? Mennyire kezeli professzionálisan az elbocsátásokat, és veszi figyelembe a következmények emberi oldalát?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkáltatók nagyobb része első lépésben igyekszik az elbocsátások helyett inkább átszervezéssel megtartani a munkaállományt, hogy senkit ne kelljen elküldeni ebben a helyzetben. 

Az első nagyobb COVID hullámok után kiderült ugyanis, hogy az azonnali leépítéseket követően nagyon nehezen találtak újra megfelelő munkaerőt a cégek. Most is fontos lenne, hogy hosszútávon gondolkodjanak a cégvezetők, de a piac eddig azt mutatja, hogy a jelenlegi helyzetben ezt nem minden vállalat tudja megtenni.

Több juttatás vagy magasabb alapbér?

A jelenlegi gazdasági körülmények között a HR szolgáltatók egy egészen új helyzetbe kerültek. A cégek próbálják gazdaságilag fenntartható szinten tartani, a leendő munkavállalók pedig minél feljebb tolni a nettó bérigényüket. Egyértelműen látható: a juttatási csomagok helyett a nettó alapbér lett a tárgyalások döntő eleme, különösen a szellemi munkaerő esetében.

A bérigények emelkedése miatt előfordul az is, hogy egy cég a jelentkezők körülbelül 60 százalékával nem tud leülni tárgyalni, mert egyszerűen nem összeegyeztethetőek az elképzelések. Ha egy munkavállaló és a cég nagyon illik egymáshoz, de a pénzügyi elképzelések nem egyeznek meg, akkor érdemes bevetni az „egyhetes próbaidő” gyakorlatát. Ez a bár elsőre kockázatosnak tűnő lehetőség, bizonyos állások, pozíciók esetében egy vissza nem térő esély a jelöltnek, hogy egy hétig kipróbálhassa magát a cégnél.

Ez mindkét fél számára előnyös: a munkáltató megnézheti élesben, hogy valóban megfelel-e az elvárásainak a jelentkező, a jelöltek pedig könnyebben dönthetnek később a bértárgyaláson, hogy elvállalják-e az állást a cég által kínált juttatásokkal vagy sem.

Így segítheti a külföldi munkavállalókat a válságban

A felelősség kérdése is kiemelten kezelendő, különösen igaz ez a munkaerő-kölcsönző cégekre. A minősített foglalkoztatói státusznak köszönhetően ezek a szolgáltatók nagyobb mozgásteret élvezhetnek, egyszerűbb számukra az adminisztráció, gyorsabban tudnak végig vinni ügyeket, mint azok a cégek, akik nem rendelkeznek ezzel a minősítéssel. Ugyanakkor jóval nagyobb ellenőrzés mellett végzik a munkájukat is, így az előírások és jogszabályok tűpontos betartása a munkájuk alapja kell, hogy legyen. Ehhez jön hozzá a cég egyéni felelőssége, ami a behozott külföldi munkavállalók esetében még jelentősebb mértékű.

Kiemelt kérdés, hogyan tudják segíteni a cégek a külföldi munkavállalók beilleszkedését. Nem elég csak a munkát és a szállást biztosítani, a kikapcsolódási és a mindennapjaik intézéséhez szükséges lehetőségeket is meg kell nekik mutatni például, hogy hol érdemes vásárolni, merre van a piac stb. A bizonytalan gazdasági helyzetben ezek az apróságok megszépítik a munkavállalók mindennapjait, és megerősíthetik bennük azt is, hogy biztonságban vannak és jó itt dolgozni, élni Magyarországon.

Vegye fel velünk a kapcsolatot, és tervezzük meg együtt a cégéhez legjobban illeszkedő HR megoldást!