Mit érdemes tudni a külföldi munkavállalók adózásáról és bérezéséről? Mutatjuk!

Külföldi munkavállalók foglalkoztatása Magyarországon

Külön előírások vonatkoznak az Európai Gazdasági Térség (EGT), Svájc állampolgárai, illetve a harmadik országok állampolgárainak magyarországi foglalkoztatására. Az EU-s, EGT-s és svájci állampolgárok a kormányrendelet értelmében munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak hazánkban, azonban vannak bizonyos kivételek.

Ilyenek például a kirendelés, kiküldetés, de a munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül történő foglalkoztatás is. A munkaügyi központ felé a vállalatnak bejelentési kötelezettsége van minden esetben.

A harmadik országból érkező állampolgárok magyarországi foglalkoztatására más szabályok vonatkoznak, ők hazánkban csak engedély alapján dolgozhatnak. A munkavállalási engedély iránti kérelmet a foglalkoztatónak kell benyújtani a foglalkoztatás helye szerint illetékes munkaügyi központnál. Az engedélyt egy cég akkor kaphatja meg, ha igazolni tudja munkaerő igényét, illetve azt, hogy arra belföldi, vagy EGT- tagállambeli munkaerőt nem talált. A pontos részleteket jogszabály szabályozza.

Az engedélyhez nem kell vizsgálni azonban minden esetben a munkaerő-piaci helyzetet, ilyen eset például nemzetközi szerződés keretén belül történő foglalkoztatás, oktatási vagy művészeti célú munkavállalás, diplomáciai, konzuli munkakörök és az itt dolgozók családtagjainak magyarországi munkavállalása.

Külföldi munkavállalók bérezése és adózása

A Magyarországon foglalkoztatott külföldi munkavállalókra, köztük a kölcsönzött munkavállalókra is vonatkozik a munka törvénykönyve. A törvény előírja az egyenlő bánásmód követelményét, ami a munkabérre vonatkoztatva azt jelenti, hogy egy cégen belül az azonos pozícióban dolgozó munkavállalóknak ugyanakkora alapbér jár.

Így a külföldi kölcsönzött munkatárs sem kereshet kevesebbet, mint a magyar.

A Fülöp-szigeteken például szabályok írják elő, hogy külföldi munkavállalás esetén mennyi a kötelező nettó minimálbér, amit a munkavállalónak meg kell kapnia ahhoz, hogy engedélyezzék a kiutazását.

A külföldi munkavállaló foglalkoztatásához és bejelentéséhez szükséges magyar TAJ kártya és adóazonosító jel. Az okmányokat akár maga a munkavállaló is beszerezheti, de céges adatok és aláírások miatt mindenképpen be kell vonni a munkáltatót is a folyamatba.

A TAJ kártya igényléséhez a OEP oldalán találhatók meg a nyomtatványok. A munkáltatók már a foglalkoztatás megkezdése előtt igényelhetik a TAJ számot a külföldi dolgozóik számára a székhelyük szerinti illetékes kormányhivatalnál. Adókártya és adóazonosító szám a NAV honlapjáról letölthető nyomtatvánnyal igényelhető. A TAJ kártya és adókártya igényléshez szükséges adatok és dokumentumok listája elérhető az interneten.

Az adókötelezettség megállapítása összetett kérdés

Tisztázni kell továbbá az adókötelezettség kérdését. Mindenképpen meg kell határozni azt, hogy Magyarországra érkező munkavállaló melyik országban rendelkezik adójogi illetőséggel, valamint hogy honnan származik a jövedelme. Ennek megfelelően vonatkoznak rá az adózás szabályai. Az illetőség helyének meghatározására előírások vannak, melyeket be kell tartani a kettős adózás elkerülése érdekében. Amennyiben ez nem történik meg, az szankciókat vonhat maga után.

Vannak országok, melyekkel Magyarország kötött kettős adóztatás elkerülésére irányuló egyezményt. Ez tartalmazza az adófizetés helyét. A főszabály általában az, hogy a hazánkban dolgozó külföldi munkavállaló itt lesz adóköteles, ha az adott naptári évben legalább 183 napot tartózkodott Magyarországon.  De természetesen vannak kivételek, ezeket minden esetben alaposan meg kell vizsgálni és mindig a konkrét egyezményeket kell alapul venni.

Amennyiben nem egyezményes országból érkezik a munkavállaló akkor akár az is előfordulhat, hogy egy dolgozó bérét mindkét ország megadóztatja. Természetesen erre is vannak szabályok, melyeket minden egyes esetben alkalmazni kell.

Az adózáshoz kapcsolódó adminisztrációs feladatok attól függően változnak, hogy a külföldi munkavállaló magyar vagy külföldi illetőségű munkáltatónál vállal munkát hazánkban. Mivel Magyarországon a törvények alapján az adózás teljesítése inkább a munkáltatóra hárul, így a dolgozóknak szinte nem is kell ezzel foglalkozni.

Külföldi munkáltató esetében már bonyolultabb a helyzet, különösen az SZJA-ra vonatkozóan, ezt általában a hazánkban dolgozó külföldi munkavállalónak saját magának kell befizetni.

A külföldi dolgozók adóztatását rendkívül sok tényező befolyásolja. ezért érdemes mindig szakértő segítségét igénybe venni, hogy az adók és járulékok mindig pontosan, a megfelelő helyeken és a megfelelő mértékben legyenek kifizetve.  A magyar és a nemzetközi szabályokat egyaránt ismerni és alkalmazni kell ezekben az esetekben. Ezzel elkerülhetők a későbbi szankciók.

SZJA fizetése külföldi munkavállalók esetében

Személyi jövedelemadó esetében például, ha belföldi illetőségű a dolgozó akkor az adókötelezettsége mindenképpen Magyarországon keletkezik. Viszont, ha külföldi illetőségű marad a magyarországi tartózkodása ellenére, akkor csak a hazánkból származó jövedelme után kell adót fizetni.

A belföldi illetőségű magánszemélyek adófizetési kötelezettsége az összes bevételére kiterjed. Ide valamennyi munkaviszonyból származó jövedelem beletartozik, a bér, napidíj, lakhatási támogatás, egyéb ösztönző juttatások stb.

Ezek mindegyike után adót kell fizetni, ez a teljeskörű adókötelezettség. Ilyenkor a belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége függetlenül attól, hogy a bevétel honnan származik, Magyarországon keletkezik.

Amennyiben azonban a magánszemély a magyarországi tartózkodása ellenére külföldi illetőségű marad, akkor Szja-t csak a Magyarországról származó jövedelme után kell fizetnie. Hogy ezt pontosan milyen formában és mikor és hogyan kell megtenni, azt az ide vonatkozó szabályok ismertetik.

Egy jó HR partner ebben is segít!

A minősített munkaerő-kölcsönző cégek igénybevételével a cég számos teendőtől megkíméli magát. Ilyen az időigényes, akár 12 hetet is igénybe vevő toborzás. A toborzás mellett a munkaerő-kölcsönző cégek minden kapcsolódó folyamatban támogatják a vállalatokat, cégeket a külföldi munkavállalók alkalmazásában.

Így például a kiválasztás, a munkaviszony létesítésével, megszüntetésével járó adminisztráció, a bérszámfejtés, az állomány kezelés, szállásoltatási feladatok elvégzésében. Ázsiából egyébként már korábban is sok munkavállaló érkezett hazánkba, de ezek egyéni beutazások voltak és sajnos sok probléma adódott az ilyen jellegű foglalkoztatásból.

A munkaerő-kölcsönzés jogi keretei viszont a visszaéléseket is megszüntetik.

Nyár óta jelentősen leegyszerűsödött itthon például az ázsiai munkavállalók – köztük a Fülöp-szigeteki munkaerő – foglalkoztatása is. A kormány ugyanis lazított a munkavállalás feltételein, és a minősített munkaerő-kölcsönző cégek – köztük a Jobtain is – egyszerűsített engedélyezési eljárás keretében foglalkoztathatják a külgazdasági és külügyminiszter vonatkozó közleményében meghatározott országok állampolgárait.

Azok a kölcsönzők, akik megfeleltek a feltételeknek, az egyes hiányszakmákba EU-n kívüli országokból is toborozhatnak ilyen egyszerűsített, engedélyezési eljárásban. A minősített kölcsönzői státusszal bíró cégek közvetlenül elektronikus úton igényelhetik a munkavállalók tartózkodási engedélyeit, ezzel jelentősen rövidebb idő alatt munkába állhatnak a külföldi kölcsönzött munkavállalók.

Az ázsiai munkavállalók már munkavállalási engedéllyel érkeznek hazánkba. Kötelező számukra az ingyenes szállás lehetőség, valamint a térítésmentes közlekedés biztosítása a szálláshely és a munkahely között.

A foglalkoztató cég által fizetendő nettó garantált havi bért a Fülöp-szigeteki munkaerő esetében a Fülöp-szigeteki hatóságoknak is jóvá kell hagyni a létszámigény benyújtásakor. A kölcsönzött harmadik országbeli munkaerő számára munkakör váltására csak abban az esetben van lehetőség, ha arra a munkaerő-kölcsönző cég beszerezte az új tartózkodási engedélyt.